TANAKA KOKI
Sokkal több zenei kihívással kell szembenéznem mostanában, mint eddigi életemben.
Az interjú megtekintéséért kattints tovább:
Tanaka Koki, énekes, színész, aki egyszerűen csak KOKI néven vált ismertté, most az öttagú rockegyüttes, az INKT énekeseként fog fellépni a 2015. július 11-én megrendezésre kerülő Anime Friends-en, Brazíliában. Egy korábbi beszélgetésben, ami áprilisban jelent meg nálunk, azt mondta: "Mindenképpen szeretnék külföldön fellépni". Az álma hamar valóra vált.
KOKI a mai interjúban beszélt nekünk a jelenlegi lelkiállapotáról, arról, hogy milyen érzés, hogy megvalósíthatja az álmát külföldön, és a zene iránti szenvedélyéről is.
Milyen tényezők vezettek el odáig, hogy meghozhassátok a döntést a 2015-ös Anime Friendsen való szereplésről?
KOKI: Úgy gondoltuk, a bandánk sokkal többet tud fejlődni egy valódi fellépés alatt, mintha tízszer összeülnénk próbálni. Ezt elmondtuk a munkatársaknak is, és tartottunk egy megbeszélést, melyen eldöntöttük, hogy turnéra indulunk. Brazília a remek időzítésnek köszönhető, hiszen éppen, hogy döntöttünk a turnéról, megérkezett a felkérésük.
A korábbi interjúnkban említetted, hogy sok üzenetet kapsz a külföldi rajongóidtól, és szeretnél a tengerentúlon is fellépni, igaz?
KOKI: A külföldi fellépés sokkal hamarabb valóra vált, mint gondoltam. Egy héttel azután az interjú után közölték velünk, hogy megyünk Brazíliába. Mi pedig csak csodálkoztunk, hogy "Mi? Máris?" *nevet*. Úgy gondoltam, az is jó lenne, ha jövő év elején kezdenénk meg külföld felé nyitni, vagy ilyesmi.
Az Anime Friends 2015 egy animékről szóló fesztivál. Milyen kapcsolat van az INKT és az animék között?
KOKI: Hát ez az. Egy animéhez sem készítettünk még dalt, úgyhogy jogos a félelmünk, hogy miként fognak minket ott fogadni. Miközben szeretnénk vállalni a kihívást, hogy megmutathassuk, mennyit tudunk, motoszkál bennünk egy érzés azzal kapcsolatban, hogy csak szépen ellavírozzunk a tapasztalt anime veteránok között. Mi több, egy órás műsor lesz, úgyhogy fontolgattuk, hogy készítünk egy anime válogatást feldolgozásokból. A közönség nagy része szereti a japán kultúrát, és hallottam, hogy sokan közülük értenek is japánul. Próbálok minél több portugál kifejezést megjegyezni, és remélem, hogy izgatott lesz miattunk a tömeg.
Beszélgettél valakivel, akinek van tapasztalata a külföldi fellépésekről?
KOKI: Senki különössel. Kicsit beszélgettünk Miyauchi Takayukival, aki a Kamen Rider Black RX főcímdalát énekli. Takayuki minden évben fellép ezen a fesztiválon. Mikor megkérdeztük, milyen ott, azt mondta, hogy az emberek mindig nagyon lelkesek, ha róla van szó. Nos igen, ez nem is csoda, hiszen Takayuki a Kamen Rider főcímdalával őrjíti meg a tömeget, úgyhogy... *nevet*. Az INKT-nak, mivel nincs egyetlen anime főcímdala sem, nagy akadályt kell leküzdenie. Nos, SASSY és mACKAz már koncerteztek Brazíliában a korábbi együttesükkel, úgyhogy szerintem őket kellene megkérdeznem, hogy milyen is ott.
Ezek szerint a saját stílusodban akarod csinálni.
KOKI: Pontosan. Nem tudok mit tenni, de attól félek, hogy mikor kimegyünk a színpadra, az emberek azt fogják gondolni, "Ti, srácok? Ti meg kik vagytok?" *nevet*. Ekkor látjuk meg igazán, hogy milyen benyomást vagyunk képesek kelteni a közönségben. Amolyan életre-halálra helyzet ez. Ugyanakkor a képességeinket is tesztelhetjük, szóval mindenképpen izgatottak vagyunk. Az INKT-ban még rengeteg lehetőség van, de vajon milyen visszajelzéseket fogunk kapni, ha beleadunk 120%-ot, és megmutatjuk, amit eddig felépítettünk? Ez olyan, mint egy vegyes harcművészeti verseny, vagy focis hasonlattal élve, idegenbeli játék. Megláthatjuk, mennyire vagyunk képesek felkelteni azoknak az érdeklődését, akik nem foglalkoztak eddig az INKT-val, vagy nem ismertek minket. Azt sem lehet még tudni, hogy ez a fesztivál milyen hatással lesz a későbbi dalainkra. Mindezeket figyelembe véve, nagyon várom már.
Az INKT hosszú időt töltött lopakodó üzemmódban, mielőtt debütált volna, most pedig hirtelen egy fesztiválra készül Brazíliában. Mondhatjuk, hogy nincs sok tapasztalatotok koncertek terén. Aggódsz emiatt?
KOKI: Igazából nagyon is. Ideges vagyok emiatt. Ettől az érzéstől sosem szabadulok, mindegy, hol van a koncert. Egyetlen hibát sem követhetek el, és ez nagy nyomással jár. Az időbeosztást illetően a legnagyobb konfliktust a próbák és az egyéni gyakorlások ütemezése jelentette. Ha színpadra állsz, fel kell készülnöd, és ez nagy nyomással jár. Másrészt szórakozni is szeretnék. Nagy szükség van az önfegyelemre
Más szóval, ez állandó feszültséggel jár?
KOKI: Nemrég a fodrászom azt mondta, talált pár ősz hajszálat *nevet*. Csak annyit mondtam neki nevetve, hogy "Na igen, ez azért van, mert nehéz időkön megyek keresztül." Talán több a stressz és a nyomás az életemben, mint hittem. Ha így folytatom, talán a következő interjúnkon már egy érme nagyságú kopasz folttal a fejemen jelenek meg *nevet*.
De pozitívan gondolok erre, pontosan látom, mit kell tennem, úgyhogy boldog vagyok. Brazíliában 120%-os teljesítményt fogunk nyújtani, mindenki fejlődhet az előkészületek alatt, és meglátjuk, mi mindent tudunk összerakni azalatt a kis idő alatt, ami rendelkezésünkre áll. Minden percet és másodpercet meg kell ragadnunk.
Minden nap próbáltok a közelgő koncertekre?
KOKI: Nem minden nap, de a beütemezett próbák mellett a stúdióban is gyakorolunk. Én ének órákat is veszek, hogy jobb legyek. Sokkal több zenei kihívással kell szembenéznem mostanában, mint eddigi életemben. Nincs olyan nap, hogy ne gondolkodnék a zenén, vagy az énekes léten.
Mindig ilyen sztoikus voltál?
KOKI: Nem ilyen a személyiségem alapjában. Régebben például mániákusan edzettem, azt hiszem, ezzel büntettem magam *nevet*. Egyébként is, a napok sokkal értékesebbek, ha van mit tennem. Az ismeretlen dolgok sokszor stresszesek számomra, de még ha nagy is a nyomás, akkor sem szívesen töltöm a napjaimat céltalan sodródással, és felesleges agyalással.
Szóval ezért kezdtél el őszülni?
KOKI: Oh, pontosan ezért... *nevet*. De ezzel nincs semmi baj. Az ilyen jellegű problémákat és aggodalmakat el tudom használni a dalszövegeimben, és ki tudom fejezni a zenével. Az emberek általában elmennek inni, hogy lazítsanak, de én nem iszok túl sokat. Más módot kellett találnom, hogy levezessem a stresszt. Az dalszövegíráson és az éneklésen keresztül teszem ezt, és felhasználhatom hozzá a zenét és a bandámat, a legjobb érzés.
Mi a helyzet a közönséggel, ők is képesek kiadni magukból a stresszt azáltal, hogy látják Koki-sant a színpadon?
KOKI: Az, hogy elmondják, hogy jönnek a koncertre, felvillanyoz, és még boldogabbá tesz. A közönség számára a koncert egy olyan hely, ahol mindentől távol lehet. Úgy kell ott lenni, hogy minden problémájukat maguk mögött hagyják addig, és a mi feladatunk, hogy ezt mennyire sikerül elérnünk. Ez a mi szerepünk. Van, hogy sírnak egy érzelmes balladán, vagy nevetnek egy vicces dalon. Úgy gondolom, ezek azok a dolgok, amik a legtöbb stresszt képesek eltüntetni. Én magam is sok mindent ki szoktam adni a színpadon, a közönség is kiadja a stresszt, és különböző érzéseket. Ez teremti meg a remek atmoszférát. Azt hiszem, ha valaha is kilépnék az INKT-ból, a koncertek többé már nem lennének szórakoztatóak. Többé már nem lenne kihívás. Ha nem tudnánk azt mondani, hogy "legyen ez a következő módosítás", vagy "próbáljuk ki ezt", akkor nem tudnánk tovább fejlődni. Egy ilyen koncert nem lenne érdekes. Épp ezért szeretnék továbbra is olyan koncerteket tartani, amik újabb kihívást jelentenek számunkra.
Szeretnétek máskor is külföldön fellépni?
KOKI: Ha meghívnak minket valahová, szívesen megyünk. De azt gondolom, hiba lenne csupán külföldre összpontosítani, úgyhogy fontosak számomra idehaza is a koncertek. Ha meghalljuk a hívó hangokat, mindegy, hogy honnan jönnek, ha a közönség azt kéri, hogy énekeljünk, mi megyünk. Most önmagában is élmény, ha énekelhetünk, függetlenül a helyszíntől, vagy az országtól. Egyszerűen csak énekelni, és fellépni, visszajelzéseket kapni a legboldogabb és legszórakoztatóbb érzés.
Brazília után lesz egy 7 állomásos turnétok. Úgy tűnik, ezalatt máris egyre többet fejlődhettek.
KOKI: Újabb kihívásokat akarunk vállalni, és teljesíteni őket. Talán ugyan az a dal lista, vagy a helyszín, de mindig keresem bennük az új kihívást. Szórakoztató látni, hogy van olyan, amint már túljutottunk, és kereshetjük a következőt. A rockzene egy soha véget nem érő utazást jelent, itt nincsenek jó és rossz válaszok. Azt akarom, hogy folytassuk tovább anélkül, hogy elveszítenénk önmagunkat, és mindig keressünk valami új kihívást.
Interjú: LINK
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése